Üdvözöljük legújabb blogbejegyzésünkben, ahol a magyar konyha egyik igazi kincsét, a Jókai bablevest vesszük górcső alá. Ez a gazdag és ízletes leves nem csupán étel, hanem történetek és legendák kereszteződési pontja, amelyek mélyen gyökereznek kultúránkban és hagyományainkban.
A Jókai bableves nevét a híres magyar író, Jókai Mór után kapta, aki állítólag Balatonfüreden kóstolta meg először ezt a különleges fogást. A leves eredete körül több legenda is kering, melyek izgalmas bepillantást nyújtanak nem csak az étel, hanem az akkori kor életstílusába és gasztronómiájába is.
Cikkünkben nem csupán a Jókai bableves receptjét osztjuk meg Önökkel, hanem a leves mögött rejlő történeteket is felfedjük, így megidézve a múlt ízeit és hangulatait. Készítsék el ezt a melegítő, tápláló fogást, és merüljenek el a magyar konyha gazdagságában, mely összeköti a múltat a jelennel.
Kövessenek minket ezen a gasztronómiai utazáson, és fedezzük fel együtt, hogy mi teszi a Jókai bablevest igazán különlegessé!
Maradjon velünk a Líviaapartmanok blogján, ahol a helyi ízek és receptek világába is elkalauzoljuk Önöket.
A Magyar Konyha Szívében: Egy Leves, Több Legenda
„A legendák szerint Jókai Mór egyszer Balatonfüreden tartózkodva, a saját ízlése szerint főtt bablevest rendelt, amely kedvence volt, amit édesanyja is és felesége, Laborfalvi Róza is sokszor elkészített számára. A magyar konyhát ekkoriban forradalmasította a zsíron enyhén pirított hagyma és fűszerpaprika felhasználása.
A legenda más változata szerint nem is a saját ízlése szerint rendelte a „bablevest füstölt malackörmivel” a füredi vendéglőben, hanem az ott malackörömmel és paprikás rántással készült bableves annyira ízlett neki, hogy azontúl csak az úgy készült bablevest volt hajlandó megenni otthonában is. A később róla elnevezett eredeti étel, a „füstölt malacköröm babba főzve” receptje akkor még nem tartalmazott sem zöldséget, sem csipetkét, sem pedig csülköt, különlegességét a nagyszemű lóbab, a sűrű, paprikázott rántás és a levesben kocsonyássá főtt füstölt disznóköröm képezte.”
Történetek a Tányéron: A Jókai Bableves Másik Legendája
Az író több írásában is említést tesz „babcsuszpájz”-ról, a receptet azonban nem részletezi. Mindenesetre enni nagyon szeretett, és Laborfalvi Rózát, kora ünnepelt színésznőjét is a szakácstudománya miatt vette feleségül. A 12 évvel idősebb Róza asszony pazar lakomákat adott a svábhegyi házukban, és olyan tehetségesen forgatta a fakanalat, hogy még anyósát is elbűvölte.
Jókai évek múltán így vélekedett: „A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.”
Válásról náluk szó sem volt, és Laborfalvi Róza gyakran a tűzhely mellé állt: vélhetően ő készítette a ma Jókai nevével társított ételeket az ura kedvére. A nevezetes bablevest történetesen a balatonfüredi villában is gyakran készítette, mégpedig lóbabból, csülök, zöldségek és csipetke nélkül, kocsonyássá fövő füstölt malackörömmel, bár erről megoszlanak a vélemények.
Rántás és tejföl bizonyára szerepelt az – ismeretlenség homályában maradt – eredeti receptben, míg kolbász (főleg az akkor ismeretlen debreceni), illetve csülök valószínűleg később került bele.
Fotó: Gyorgy Sike
"EREDETI" JÓKAI-BABLEVES RECEPT
Hozzávalók:
- 180 g száraz bab, vagy 300 g fejtett bab
- 1 db füstölt sertéscsülök
- 100 g sárgarépa
- 80 g petrezselyemgyökér
- babérlevél
- fokhagyma
- 70 g paradicsom
- 150 g zöldpaprika
- 300 g kolbász
- 40 g zsír + 30 g liszt + 30 g vöröshagyma (rántás)
- 5 g fűszerpaprika
- petrezselyem
- 1,5 dl tejföl + 30 g liszt (habarás)
- csipetke:
- 10 dkg finomliszt
- 1 csipet só
- 1 db tojás
Elkészítés:
Ha száraz babbal szeretnénk elkészíteni, akkor először mossuk meg és az elkészítés előtti este áztassuk be. A csülköt vajpuhára főzzük, hagyjuk kihűlni, majd a főzőlé tetejéről leszedjük a megdermedt zsírt, és a karikára vágott zöldségeket ezen pirítjuk meg. Szárazbab esetén az áztatólével együtt hozzáöntjük a babot, és felöntjük a füstölt csülök levével. Egy darab babérlevéllel, csipetnyi zúzott fokhagymával, az apró kockára vágott paradicsommal és zöldpaprikával, kevés sóval meghintve puhára főzzük. Megsütjük a kolbászt, majd azután vékony karikára vágjuk. Amikor a bab puhára főtt, a kolbászsírból, lisztből és aprított hagymából világos rántást készítünk, az utolsó pillanatban pedig megszórjuk fűszerpaprikával és petrezselyemzölddel. Ha a levesünk a rántással felforrt, behabarjuk tejföllel. Végezetül mehet bele a csipetke, majd hozzáforraljuk a kolbászkarikákat. Tálalás előtt vágjuk kockákra a csülköt, majd merjük rá a forró levest. Tálalhatjuk tejföllel a tetején, esetleg kevés ecettel vagy akár csípős paprikával is. Puha, friss kenyér, vagy pogácsa pedig elengedhetetlen kísérője ennek az elképesztően finom magyar ételnek.
