Szigligeti Alkotások: Újraolvasva Gereblyés László “Öröm” Című Versét

in Blog by admin

Gereblyés László, jelentős magyar költő és műfordító, 1904-ben született Csákberényben, és 1968-ban hunyt el Balatonfüreden. Már fiatal korában politikai és kulturális tevékenységet folytatott, mely miatt többször is konfliktusba került a hatóságokkal. A ’20-as és ’30-as években különböző irodalmi folyóiratoknál dolgozott, és saját folyóiratot is alapított. Politikai nézetei miatt többször elvesztette munkáját, és végül 1938-ban Párizsba emigrált. A második világháború után hazatért Magyarországra, ahol folytatta irodalmi és szerkesztői tevékenységét, többek között a “Nagyvilág” folyóiratnál. Életének utolsó éveiben ismét a “Nagyvilág” szerkesztőjeként dolgozott. 1967-ben József Attila-díjjal ismerték el munkásságát.

Gereblyés László: Öröm

 

Szigligeten, vén hársak alatt,

újborod ittam: a szavadat.

 

Lombosodott s hullt révetegen,

hársfa-virágként: a szerelem.

 

Mámorosúlt a parki világ:

fák, bogarak, madarak, csigák…

 

Összemosolygott föld, meg az ég,

rózsa pirosa… zöld, meg a kék.

 

Összemosolygott: ember – a táj!

Fölragyogó szem – szőke határ.

 

Vágy, meg az élet… emberi szó,

szállt a bokorból, mint a rigó:

 

– Kell az öröm, mint földnek eső!

– Mint a hazának friss levegő.

 

 

 

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Húsvét: Tavasz, Tojások és Tradíciók – Egy Ünnep Sokszínűsége

in Blog by admin

Ahogy a nap egyre bátrabban kandikál be ablakainkon, és a természet lassan, de biztosan magához tér téli álmából, úgy közelítünk az év egyik legvarázslatosabb időszakához: a húsvéthoz. Ez a különleges ünnep nem csupán a csokinyuszik és tojásfestések ideje, hanem mélyebb, spirituális jelentőséggel is bír, hiszen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük ekkor. A húsvét az újrakezdés, a remény és a megújulás szimbóluma, ami különösen a tavasz ébredésével ölt testet.

Az Ünnepi Naptár Titkai

Tudtátok, hogy a húsvét időpontja évről évre változik? Ez azért van, mert a tavaszi napéjegyenlőség utáni első telihold utáni vasárnapon ünnepeljük. Egy kis csavar a történetben, hogy keleten, ahol a Julianus-naptárat követik, a húsvétot más időpontban ünneplik, mint mi itt nyugaton. Ez az időbeli különbség még több színt visz az ünnep világszerte való megélésébe.

Nagyböjt: Idő a Megtisztulásra és Elmélyülésre

A húsvéti készülődés nem egyik napról a másikra történik. A nagyböjt, amely húsvét előtt 40 nappal kezdődik, egyfajta spirituális előkészület erre a mély jelentőséggel bíró időszakra. Ebben az időszakban az emberek a belső megtisztulásra, az önvizsgálatra és a lelki megújulásra koncentrálhatnak.

Tojás, Sonka, Locsolás: Húsvéti Tradíciók Színes Kavalkádja

Húsvétkor a szokások és hagyományok gazdag tárházát öleljük magunkhoz. A tojásfestés, egy ősi tavaszi szokás, mely a termékenység és az újjászületés szimbóluma. Képzeljetek el egy hagyományos húsvéti asztalt, tele finomságokkal, ahol a húsvéti sonka mellett színpompásan díszített tojások is helyet kapnak. És ne feledkezzünk meg a locsolkodásról sem, amely különösen Magyarországon őrzi még jellegzetes formáját: a vízzel, parfümmel történő megáldás nem csak a jókedvről, hanem a tisztulás és megújulás szándékáról is szól.

 

A Tojás: Egy Sok Arcú Szimbólum

A húsvéti tojás nem csak egy egyszerű édesség vagy díszítési tárgy; sokkal több annál. Szimbolizálja az élet kezdetét, a termékenységet, és az újjászületést. A díszítési technikák sokfélesége, mint az ukrán pysanka vagy a magyar mázas tojások, csodálatos módon mutatja be a különböző kultúrák egyediségét és kreativitását.

A Locsolkodás: Játék és Hagyomány

A magyar húsvéti szokások egyik legszínesebbike a locsolkodás, ahol a férfiak vízzel, parfümmel meglocsolják a nőket, hogy egész évben egészségesek és szépek maradjanak. Ez a hagyományos szokás nem csak a tisztulásról és termékenységről szól, hanem a közösségi összetartozás és a vidámság megélése is egyben.

Húsvét Szerte a Világban

A húsvét nem csak itthon, de világszerte különböző szokásokkal és hagyományokkal bír. Attól függően, hogy melyik országban, melyik keresztény felekezet szerint vagy melyik régióban ünnepelnek, a húsvét mindig más és más arcát mutatja. És ez a sokszínűség teszi igazán különlegessé ezt az ünnepet.

Miközben készülődünk a húsvéti ünnepekre, emlékezzünk meg arról a mélyebb jelentésről is, amit ez az időszak hordoz: a megújulás, a remény és a szeretet üzenetéről. Hagyjuk, hogy ezek az értékek vezessenek minket a tavaszi napokon, és adjunk hálát az új kezdetekért, amiket ez az időszak kínál számunkra. 

Kellemes húsvéti készülődést és ünneplést kívánok minden kedves olvasónak!

Halászlé a Balaton partján: Így készül a régió kedvence

in Blog by admin

A Balaton íze: fedezd fel a halászlé titkait

A halászlé, mint fogalom a XVIII. században jelent meg először, de valójában korábbi időkből származik.  A halászlé eredeti változata egyszerűbb volt, mindössze halból, vízből és sóból állt. Tápértékének növekedése a paradicsom és a paprika bekerülése után következett be. Két jelentős változatát Szeged és Baja területe formálta meg. A szegedi halászlé a tiszai vízi élet szabályai szerint alakult ki, a bajait a Duna adottságai és a szerb hatások formálták. A halászlék közötti legnagyobb különbséget a hozzáadott zöldségek és fűszerek, valamint a halszeletek készítésének módja adja. Történelmi források alapján a halászlé, főzés közbeni fűszerezése egy modern “találmány”, régen a halak, só és víz kombinációja jelentette az alapot. A halászlé ma már nem csak a parton főzhető, hanem a háziasszonyok konyhájában is megjelenik, egyre változatosabb receptekkel.

forrás

A Balaton íze: útmutató a tökéletes halászlé elkészítéséhez

Hozzávalók:

törpeharcsa, keszeg, balin, ezüstkárász, ponty, a halak ikrája, 6 kisebb fej vöröshagyma, só, 2 gerezd fokhagyma, 6 babérlevél, 2 dl olaszrizling, őrölt fűszerpaprika, 2 evőkanál mangalicazsír, 1 paradicsom, 2 teáskanálnyi csípős őrölt paprika.

Először előkészítjük az alapléhez valókat. Két kisebb fej vöröshagymát felvágunk, a bográcsunk (fazekunk) aljába szórjuk. Rárakjuk a megtisztított, besózott törpeharcsa fejét, a balint, a keszeget, a kárászt, és a ponty fejét, amiből előzőleg a méregfogat eltávolítottuk. A halak tetejére újabb 2 fej vágott vöröshagymát teszünk. A fokhagyma gerezdeket megtisztítva hozzáadjuk, és a babérlevelet is rátesszük. Sózzuk, felöntjük vízzel, és 1 dl borral. Feltesszük főni. Közben kevergetni nem szabad, csak mozgatni.

A pontyot lefilézzük, a húsokat 2 milliméterenként beirdaljuk, hogy a vékonyabb szálkákat is átvágjuk. A harcsát is lefilézzük, de mivel ez szálkátlan hal, nem kell bevagdosni. Mindkét halhúst kisebb szeletekre vágjuk, besózzuk, és őrölt fűszerpaprikával megsózva félretesszük egy tányérba. A megtisztított ponty-és harcsagerinceket az alapléhez tesszük, és együtt főzzük tovább. A halak ikráját is kisebbekre felvágjuk.

Amikor az alaplé már jól átfőtt, kiszedjük belőle a hal fejeket és gerinceket. Kicsit meghűtjük, majd egy külön tálba lefejtjük róluk a húsokat, a nagyobb szálkákat pedig félretesszük. Így könnyebb átpasszírozni a halat. Nagy lyukú szitán keresztül törjük át az alaplébe a sűrítményt. Az egészet átöntjük egy nagy tálba, a kiürült bográcsunk aljába pedig a mangalicazsíron újabb 2 fej apróra vágott vöröshagymát megpirítunk. Megszórjuk 3 evőkanál fűszerpaprikával, felöntjük kevés borral, és az alaplével. Felforraljuk, és az előkészített halfiléket belehelyezzük. Hozzáadjuk az ikrát is, végül cikkekre vágott paradicsommal, és csípős paprikával ízesítjük. Néha kicsit megforgatjuk a bográcsot, de keverni tilos, mert akkor összetörnek a húsok. 15-20 perc múlva tálalhatjuk.

Forrás: Ízörzők Szigliget

 

 

 

Szigliget Szépsége Szabó Magda Szemével

in Blog by admin

Szabó Magda: Szigliget

 

A palló nád között vezet,

csepp utca visz a vízre ki,

szálkás korlát kínálkozik,

meg ne szédüljön valaki,

amint a deszkán áthalad,

s kilép a napozó tutajra,

mert ki a tájjal szembenéz,

annak elzsibbad térde-talpa,

hisz a boldogságos Öböl

egy csorbult türkisz csésze alja,

s a macskahátú habokat,

melyek oldalát verdesik,

a horizonton messzelátó,

kiváncsi vulkánok lesik,

fejükön csúcsos, rőt süveg,

szőlők, erdők hónuk alatt,

gömbölyü talpaik szelíd

présnyomó kádon állanak.

 

A kád körül falu. A házak

nád üstökén a gólyapár

lesi a forduló időt,

s a villogó bogyók előtt

egy csepp bajusz jár vattatalpon,

egy kis fenevad őgyeleg,

cirmos gerincén szürke láng,

s a késhegy résű zöld szemek

gömbölyű hátán nap remeg.

A lúdak a csorgó alatt

rázzák hersegő szárnyukat,

narancs csőrükből gyöngy pereg,

s ott lenn a jegenyék megett,

kristálytorkú, apró ebek

járják a táncot önmagukkal,

viháncolnak tű fogsorukkal,

s hol a patak kiszélesül,

rengetik roppant tőgyüket

a méltóságos tehenek.

 

És két oldalt, s hátad mögött,

előtted és fejed fölött

az a villogó valami,

az nem az ég,

nem oxigén

és nitrogén,

lengő gázszövedék,

hogy volna ég ilyen feszes, kemény,

ily színeváltozó, mint odafenn,

hol domború, hol homorú,

hogy káprázik a szem,

hogy volna ég íly ismerős,

és ilyen idegen?

S mintha mutatná, méhe csupa bőség,

halat dobál fel villogva a mélység,

s a part mentén – csikós, kezes lovon –

pányvát hajít a sikló a habon,

és nesztelen siklik futó nyomába

a vizipók parányi korcsolyája.

Feszeng a hínár, itt van ő is,

lábujjra áll, kikandikál,

s les a gyanútlan tó felett

a hamvas útonálló, a sirály.

 

S amott a sás,

csupa suhogás, susogás

meg surrogás,

levelen lovagol a béka,

s a nádas tündér ivadéka,

a három színt játszó sziporka,

merev, Bizánc szemű boszorka,

a szitakötő messze tűnik,

légre írja titkos betűit,

hogy lélegzeted elakad,

mikorra megfejti agyad

a semmire írt szöveget,

a kárbunkulus szavakat.

 

Fenn tűz, a nap tüze,

lenn víz, a tó vize,

köröskörül a lég lehellete.

És hogy mind a négy meglegyen,

te vagy a negyedik elem;

tapogasd végig testedet,

húsod, csontod csak átmenet.

Mint a lábatlan ebihal,

formád is más formát takar;

három testvéred elfogad,

te is viseld el önmagad,

ki por leszel,

viseld el, hogy a föld te vagy.

 

Roggy térdre! Bámuld az öbölt!

Lásd, sajnál. Pára futja el szemét.

Elhagytad az ólom nyarat,

város iszonyú lehelletét,

mi kínnal bontja fáradt levelét,

három együgyű virágcsereped,

ablakodat, min egy kockányi ég

csúfolja meg keserű szemedet.

Három testvéred néz feléd,

s a mindenség, ki gyermekének vállal,

s erőt ad neked, nyomorult,

hogy megbékélj egyszer már a halállal.

 

 

 

A Szigligeti Eszterházy Kastély: Egy Történelmi Gyöngyszem Bemutatása

in Blog by admin

Szigliget, a Balaton egyik legfestőibb települése, nemcsak természeti szépségeivel és a híres várromjaival büszkélkedhet, hanem egy történelmi és kulturális kincset is rejt: az Eszterházy kastélyt. Ez a különleges épület, melynek elődjét még a 18. század végén építették, egy izgalmas utazásra invitálja az időben azokat, akik szeretnék megismerni a magyar kulturális élet egy darabját, és a kastélyok iránt is érdeklődnek.

Fotó forrás

Ahol a Múlt Él: Szigligeti Kastély Története

A kastély története a 18. század végére nyúlik vissza, amikor a lengyeltóti Lengyel család, késő barokk stílusban építtette. Az épület földszintjén ma is megtalálható két boltozatos szoba, amelyek a múlt tanúi, teraszukról pedig a környező táj csodálatos panorámája tárul elénk.

A kastély története során több neves család birtokolta, köztük a Puteani család, amely olasz gyökerekkel büszkélkedhet. József, a család egyik tagja, klasszicista stílusban alakíttatta át a kastélyt az 1830-as években, hozzáadva a ma is látható északi tornyot és bővítve a kastélyt egy egyemeletes résszel.

A 20. század elején gróf Esterházy Pál kezébe került a birtok, aki további bővítéseket és felújításokat rendelt el, beleértve a neobarokk Bujtás-kaput és az angol park kialakítását. A kastély és parkja ma is lenyűgöző látványt nyújt, ahol az idelátogatók megcsodálhatják a fajgazdag fenyőgyűjteményt és a tájképi kertet.

Fotó forrás

Az Alkotóház Születése: Művészeti Műhely a Kastélyban

A kastély történetében új fejezet kezdődött az 1950-es években, amikor alkotóházzá alakították, és így lett az irodalmi élet egyik központja.

A helyszín különleges atmoszférája, a természeti szépség és a történelmi múlt ötvözete kiváló alkotói környezetet biztosít, ahol a művészek távol a világ zajától, nyugalomban dolgozhatnak. Az évek során a Szigligeti Alkotóház vendégei között számos jelentős magyar irodalmi és művészeti személyiség szerepelt, akiknek munkássága jelentősen hozzájárult a magyar kultúra gazdagításához. Megfordult itt többek között

Megfordult itt többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda, Nagy László, Pilinszky János, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Déry Tibor vagy Füst Milán.

Fotó forrás

A Kastély Ma: Történelmi Örökség és Kulturális Központ

Az alkotóház azonban nem csupán a művészetek gyakorlásának ad otthont, hanem kulturális rendezvények, irodalmi estek és műhelymunkák helyszínéül is szolgál, így elősegítve a kulturális párbeszédet és az alkotói közösségek kialakulását. A Szigligeti Alkotóház története így szorosan összefonódik a magyar irodalom és művészet fejlődésével, a barátságokkal, szerelmekkel és kulturális összefogással, amelyek az évtizedek során meghatározták e hely szellemiségét.

 A Líviaapartmanok vendégei számára ez a hely kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy felfedezzék Magyarország gazdag történelmét és kulturális örökségét, miközben a Balaton varázslatos környezetében pihennek.

Források: 

wikipedia

Kultúra-Szigliget